Első hallásra furcsának tűnhet egy ilyen kérdés, hiszen mindenkinek van fogalma arról, hogy mi a sport. Mindenkinek volt már része benne, mindenki találkozott már különböző sportágakkal a testnevelés órán, sokan a gyerekkoruk jó részét délutáni edzéseken töltötték és a média is önti ránk a sport tartalmú műsorokat. Ezek után csak a nevetségesen tájékozatlan és tapasztalatlan ember jelentheti ki azt, hogy a mai világban nem tudja pontosan mi a sport, hiszen az, amit tapasztal a világban, amit az emberek annak tartanak. Vagy tán nem így van? |
Az angoloknak sem ilyen egyszerű a kérdés, hiszen belefutottak egy sportfilozófiai dilemmába, és azon vitáztak, hogy a bridge nevű kártyajáték sportágnak számít-e vagy sem. Az Angol Bridge Szövetség kérelmét jogi útra terelték, viszont a bíróság elutasította a kérelmet, mivel hiányolták a fizikai erőfeszítést a játékban. A Nemzetközi Olimpiai Bizottságnál már lassan 20 éve bejegyezték és hivatalosan is elfogadták a bridge szövetséget, amelyre ugyanazok a szabályozások vonatkoznak, mint más sportszövetségekre, illetve más országokban is, mint például Lengyelországban vagy Olaszországban bátran mondhatják az emberek a bridge játékra, hogy sport. Az angliai ügy pikantériáját az adja, hogy ha a bridge-et sikerült volna elfogadtatni sportágként, akkor mostantól a versenyen való nevezési díjak adótámogatásban részesülhettek volna, amely a 2012/13-as versenyidőszakban összesen 631.000 fontra rúgott.
Félretéve a pénzügyi haszonlesés vádját és az önös érdekek harcát, sokkal izgalmasabb az angliai eset kapcsán felmerült kérdés: mi számít, és mi az, ami már nem számít sportnak? Szerencsére a sportfilozófia rácáfol a bevezetőben említett, hétköznapi tapasztalatok alapján hozott megállapításra és filozófiai eszközökkel igyekszik felülvizsgálni a sportra vonatkozó nézeteket. Ezzel a kérdéssel nemzetközi szinten újra és újra foglalkoznak sportfilozófusok, hiszen a most használatos meghatározások körül viták vannak és a jövő kihívásokat rejt magában. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a bridge játék sportként való kezelésével nagyon közel kerültek a kártya- és táblásjátékok, az sms-ezés, a számmemorizálás vagy a virtuális stratégiai játékok ahhoz a helyzethez, hogy ezek a tevékenységek is a sport kategóriáján belül találják magukat. A jövőben sem lesz könnyű helyzet, ha mozgáselemző szoftvereket futtató retina lencsével, extrémen rugalmas műlábakkal, bőr alatt viselt fittségi mutatókat vizsgáló chipekkel felszerelt sportolók lepik el a az arénákat. Ahhoz, hogy a cyborgverseny, a cirkuszi látványosság és a sport között meghúzzuk a határokat, szükséges a sportot definiálni.
Félretéve a pénzügyi haszonlesés vádját és az önös érdekek harcát, sokkal izgalmasabb az angliai eset kapcsán felmerült kérdés: mi számít, és mi az, ami már nem számít sportnak? Szerencsére a sportfilozófia rácáfol a bevezetőben említett, hétköznapi tapasztalatok alapján hozott megállapításra és filozófiai eszközökkel igyekszik felülvizsgálni a sportra vonatkozó nézeteket. Ezzel a kérdéssel nemzetközi szinten újra és újra foglalkoznak sportfilozófusok, hiszen a most használatos meghatározások körül viták vannak és a jövő kihívásokat rejt magában. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a bridge játék sportként való kezelésével nagyon közel kerültek a kártya- és táblásjátékok, az sms-ezés, a számmemorizálás vagy a virtuális stratégiai játékok ahhoz a helyzethez, hogy ezek a tevékenységek is a sport kategóriáján belül találják magukat. A jövőben sem lesz könnyű helyzet, ha mozgáselemző szoftvereket futtató retina lencsével, extrémen rugalmas műlábakkal, bőr alatt viselt fittségi mutatókat vizsgáló chipekkel felszerelt sportolók lepik el a az arénákat. Ahhoz, hogy a cyborgverseny, a cirkuszi látványosság és a sport között meghúzzuk a határokat, szükséges a sportot definiálni.
Ha csak egy-egy elemet tartalmazna a meghatározás, és ez az elem a verseny lenne (a sport olyan tevékenység, amelyben van verseny), akkor a társadalmi verseny, egy pályázat elnyerésének a versenye, vagy a tanár figyelmének az elnyerésének a versenyére is sportként lehetne tekinteni. Az is tévedés lenne, ha csupán magas szellemi tevékenységként, vagy magas fizikai teljesítményként azonosítanánk a sportot, hiszen akkor a kimerítő matematikai egyenletek megoldásától kezdve a nyelvi kompetencia-felméréseken át, a ’féllábonállásig’ mindent a sport köntösébe lehetne öltöztetni. A bridge körül kialakult fogalmi vita jól szemlélteti, hogy nincsen véglegesen lezárt definíció és nincsen véglegesen lezárt sportértelmezés.
Hogyan juthatunk el mégis a sport fogalmához? Minden bizonnyal a helyes fogalomalkotás, a definiálás szabályszerűségeivel kell kezdeni, ha nem akarunk önkényesen kialakított fogalmakat használni. Látható, hogy a probléma fókusza messze kerül az általunk ismert sport területétől és a helyes sportértelmezés kérdéséhez nélkülözhetetlen más tudományterületek, jelen esetben a filozófia segítségül hívása a sport, de egyáltalán a világunk alaposabb megismerése céljából.
Hogyan juthatunk el mégis a sport fogalmához? Minden bizonnyal a helyes fogalomalkotás, a definiálás szabályszerűségeivel kell kezdeni, ha nem akarunk önkényesen kialakított fogalmakat használni. Látható, hogy a probléma fókusza messze kerül az általunk ismert sport területétől és a helyes sportértelmezés kérdéséhez nélkülözhetetlen más tudományterületek, jelen esetben a filozófia segítségül hívása a sport, de egyáltalán a világunk alaposabb megismerése céljából.