Milyen képekre cserélhetnénk ki azokat a nevelésről alkotott belső képeket, amelyeket a saját tanulmányaink és tapasztalataink során alakítottunk ki magunkban, és amelyeket folyamatosan táplálunk? A demokratikus iskola képviselői azt állítják, hogy megtalálták a választ erre a kérdésre.
A nevelői stílusok összehasonlítása kapcsán felmerülhet az a kérdés, hogy a demokratikus nevelő emberségesebb módszereit hogyan lehetne továbbfejleszteni és milyen lenne az a rendszer, amelyben lehetséges egy ideálisabb nevelői közösség gondozása. Az általam legjobbnak tartott nevelési mód a demokratikus stílust válthatná fel, nem feledkezve meg az erényeiről, de pótolhatná a hiányosságokat.
Progresszív pedagógia Célja: félelemmentes nevelés, autonóm személyiségek nevelése Módszere: személyközpontú, szakszerű, közösségközpontú Számára a legfőbb érték: igazság, fejlődés Számára a legfőbb bűn: erőszak Demokratikus
Jelentése: "népuralmi" Célja: véleményalkotásra képes diákok nevelése Módszere: vita, kompromisszumkeresés. A gyerekeknek lehetősége van elmondani a véleményüket és beleszólni a döntésekbe. Számára a legfőbb érték: szabadság, egyenlőség, testvériség Számára a legfőbb bűn: elnyomás Mit nevezünk stílusnak és hogyan nyilvánul meg a nevelésen keresztül? A nevelési stílusok tipológiájával három hasonló elmélet foglalkozik. Diana Baumrind és Ranschburg Jenő pszichológusok szerint a gondoskodás, érzelmi odafordulás mértéke és a korlátozások arányától függően négy nevelési típust lehet kialakítani: következetes vagy autoritatív (meleg-korlátozó), tekintélyelvű vagy autokrata (hideg-korlátozó), permisszív vagy megengedő (meleg-engedékeny), elhanyagoló (hideg-engedékeny). A két elméletben való apró különbség abban nyilvánul meg, hogy míg Ranschburg nevelői stílusában megkülönbözteti az elhanyagolót, addig Baumrind nem sorolja be a nevelői stílusok közé, mondván az elhanyagolás nem nevelés. Kurt Lewin három vezetői típust különböztet meg, annak alapján, hogy a vezető a csoportot mennyire vonja be a döntésbe és milyen viszonyban van a csoporttal. Bár egy egyszerű kísérlet alapján jutott erre a következtetésre, az eredményei összecsengenek a korábban említett típusokkal, és alkalmazhatóak nevelési attitűdként is. Az elemzésem erre a három típusra korlátozódik, amely a pedagógiában három irányként is felfogható.
Nevelői stílusok (Lewin): 1. Laissez-faire 2. Autokratikus 3. Demokratikus
|